Energiahatékonyság

Egyénre szabott megoldások

Hírlevél

 

A napelemek működése


A napelem egy olyan eszköz, amely a nap sugárzását elektromos árammá alakítja át a fényelektromos jelenség segítségével. A napelem teljesítménye függ annak típusától, méretétől, a sugárzás intenzitásától és a sugárzott fény hullámhosszától, valamint annak beesési szögétől.


Hogy megértsük a fotocellák működési elvét, meg kell ismernünk azok építő elemeit és a fény természetét. A szolár cellák két fajta anyagot tartalmaznak, ezeket gyakran p-típiusú és n-típusú félvezetőknek nevezzük. Bizonyos hullámhosszú fény képes a félvezető atomjainak ionizációjára, ezáltal a beeső fotonok többlet töltéshordozókat keltenek. A pozitív töltéshordozók (lyukak) a p-rétegben, míg a negatív töltéshordozók (elektronok) az n-rétegben lesznek többségben. A két ellentétes töltésű réteg töltéshordozói habár vonzzák egymást csak egy külső áramkörön keresztül áramolva képesek rekombinálódni, a köztük lévő potenciál lépcső miatt.

Egy fotoelektromos cella teljesítményét a következő három dolog határozza meg:
- a szolár cella anyagának típusa és mérete
- a fény intenzitása
- a fény hullámhossza

A szimpla Si kristály alapú szolár cellák például nem képesek a napsugárzás energiájának 25 % - nál többet elektromos árammá alakítani, mivel az infravörös tartományban a fénynek nincs elég energiája, hogy ionizálja a félvezető atomjait.

Polikristályos Si szolár cellák hatásfoka 20 % körüli, az amorf Si celláké 10 %.Egy tipikus Si kristály alapú szolár cella 1.5 W / 100 cm2 teljesítményt ad le 0.5 V DC feszültség és 3 A áram formájában teljes nyári napsütésnél (1000 W / m2). A leadott teljesítmény szinte egyenesen arányos a napsütés intenzitásával.

Egy fontos tulajdonsága a szolár celláknak, hogy a cella feszültsége nem függ a méretétől, és nem befolyásolja a fény intenzitásának változása sem. Így a szolár cella áramerőssége szinte egyenes arányban van a cella méretével és a fény intenzitásával. Tehát a különböző napelemek összehasonlítására a áramerősség / felületegység (A / cm2) mérőszám ad felvilágosítást.

A szolár cellákat különböző méretekben és formákban állítják elő, a felhasználási területnek megfelelően. A kisebb bélyeg méretűektől a néhány 10 centiméteresig. A cellák összekapcsolásával szolár modulokhoz jutunk. Ezekből a modulokból állítják elő a felhasználó számára a szolár rendszert.

A napelemes rendszerek mérete egyebek közt függ a napsugárzás mennyiségétől, az elhelyezéstől és a felhasználói igényektől. A napelemes rendszer a szolár cellákon kívül tartalmazza még az elektromos csatlakozásokat, az illesztési eszközöket, teljesítmény szabályozókat, és az akkumulátorokat.



A napelem típusai és jellemzői:


Alapvetően három fő típust különbözetünk meg, ezek az amorf kristályos napelem, mono- és polikristályos napelemeket különböztetünk meg. Ezeknek hatásfokuk és az előállítási költségük nagyon eltérő egymástól.


1.  Amorf napelem

Ez a legelterjedtebb típus, mert olcsó az előállítási költsége. A hatásfoka 4-6% között van, ami alulmarad a többihez képest. Mivel kicsi a hatásfoka ezért jóval nagyobb felületet igényel az elhelyezése. Az amorf napelem a szórt fényt jobban hasznosítja, mint a közvetlen napfényt. Az élettartamuk csak 10év körül van.


2.  Monokristályos napelem
Ez a napelem a ma létező legjobb hatásfokkal bíró napelem, aminek hatásfoka 15-17% között van. A monokristályos napelem a közvetlen napfényt hasznosítja jobban, de a szórt napfényben már kevésbé tudja hasznosítani. Élettartama 30év körül van.


3. Polikristályos napelem
Ennek a hatásfoka is már megközelíti a monokristályos napelemét, aminek hatásfoka 10-13% között van. Élettartama 25év körül van.


A napenergia gyakorlati felhasználásának módjai a következők:


1. Hálózatra tápláló naperőművek

A hálózatra tápláló naperőművek jelenleg a napenergia hasznosítás leggazdaságosabb módját jelentik. A napelemek által szolgáltatott feszültséget egy inverter segítségével váltakozó feszültséggé alakítjuk át, így látjuk el a fogyasztókat. Ha többlet energia termelődik, akkor azt vissza lehet táplálni a hálózatra. A visszatáplált villamos energia mennyiséget az erre a célra kialakított (kétirányú) speciális mérőóra számlálja. Amennyiben a napelemek nem termelnek villamos energiát, természetesen azt a hálózatról vételezünk.

A villamos hálózat korlátlan felvevőképessége miatt egyetlen kWh napelemmel megtermelt energia sem megy veszendőbe. A nyáron megtermelt többlet energiát télen tudjuk hasznosítani.


2. Sziget üzemű naperőművek

Ahol nincsen a közelben villamos hálózat, vagy a fogyasztás mértékéhez képest túlságosan bonyolult volna az ahhoz való kapcsolódás, szigetüzemű energiatermelő rendszert lehet kialakítani. Ilyenkor a napelemek által megtermelt energiát akkumulátorokban tároljuk. A fogyasztókat ennek segítségével elláthatjuk akár 12V, vagy 24 V egyenfeszültséggel. Egy inverter segítségével az akkumulátorok által biztosított egyenáramot 230 V, 50 Hz váltakozó árammá tudjuk transzformálni, amellyel a legtöbb elektromos fogyasztó működtethető.

Az ilyen rendszerek megbízhatóan képesek ellátni egy tanya, vagy gazdasági épület energiaigényét.

 

 

 

Tájékoztató az energetikai tanúsításról


Mikor kötelező energetikai tanúsítást készíttetni?


2012. január 1-jétől már nemcsak az újépítésű ingatlanokhoz, hanem a minden értékesítésre kerülő és tartósan bérbe adott épületre is kötelező az energetikai tanúsítás.

Bárki készíttethet energetikai tanúsítványt az épületére vagy a lakására, de elsősorban új épületek építésekor, valamint meglévő épületeladásakor, illetve tartós bérbeadásakor kell elkészíttetni. A tanúsítványt az épület egészére kell kiállítani. Meglévő többlakásos épületeknél is célszerű az épület egészére elkészíttetni, mert így a tanúsítás lakásonkénti költsége megoszlik a lakók között, és a tanúsítvány az egész épületre vonatkozóan tartalmaz korszerűsítési javaslatokat.

 

Új épületek:

176/2008. (VI. 30.) számú Kormányrendelet értelmében új épület építésekor 2009. január 1. óta minden esetben kötelező a tanúsítvány elkészíttetése. Új épület építése esetén a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik a legkésőbb a használatbavételi engedély kiadását követő 90 napon belül.

 

Meglévő épületek:

2012. január 1-jét követően meglévő épületek eladáskor és ingatlan egy éven túli bérbeadásakor kötelező a tanúsítvány elkészítése. 2012. június 1-jétől 2015. december 31-ig csak akkor kötelező  új bérleti szerződések esetében az energetikai tanúsítvány, ha a bérleti szerződés egy teljes épületre szól. Ebben az esetben, valamint minden értékesítést megelőzően már a hirdetésnél is fel kell tüntetni az épület energetikai besorolását.

Meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység eladása vagy bérbeadása tárgyában készült szerződésnek tartalmaznia kell:

  • annak rögzítését, hogy e rendelet rendelkezései szerint kell-e tanúsítványt készíteni (azaz az ingatlan nem tartozik a rendeletben felsorolt kivételek közé),
  • a vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy a tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól vagy a bérbeadótól átvette,
  • Az energetikai tanúsítvány HET kódját.

 

Állami tulajdonú középületek:

Állami tulajdonú, hatóságoknak otthont adó épületek esetében, ha az épület hasznos alapterülete meghaladja az 500 m2-t, nemcsak a tanúsítvány elkészítése, hanem jól látható helyen történő kifüggesztése is kötelező. Azokban a 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű közhasználatú, kereskedelmi, szolgáltató és raktár, közösségi szórakoztató vagy kulturális rendeltetésű épületben, ahol már rendelkezésre áll az energetikai tanúsítvány szintén ki kell függeszteni.

 


Mikor nem szükséges tanúsítvány?


Nem kell tanúsítványt készíteni:

  • az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
  • az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;
  • a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;
  • a hitéleti rendeltetésű épületre;
  • a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre;
  • a mezőgazdasági rendeltetésű épületre;
  • azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;
  • a műhely rendeltetésű épületre;
  • a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló – sátorszerkezetekre;
  • a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén;
  • ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt;
  • a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatálya alá tartozó tulajdonosváltás és bérbeadás esetén.

Ugyanakkor üdülőépület lakóházzá való átminősítése esetében a tanúsítvány megléte és minimálisan „C” besorolása is előírás.

 


Mit mutat meg az energetikai tanúsítvány?


A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiahatékonysága. A tanúsítványban, általános esetben az épület éves energiafogyasztását hasonlítják össze (minden energiafajtát az előállításhoz szükséges primer energia váltószámmal korrigálva) egy ugyanolyan méretű, alakú és rendeltetésű épület energiafogyasztásával, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített pillanatnyi energetikai követelményeknek.

A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed. A „C” kategória a mindenkori energetikai követelményszintnek éppen megfelelő épületet vagy lakást jelenti. Maga a címke a háztartási gépek energiafogyasztását jelző címkére hasonlít. A tanúsítvány bevezetésétől is azt várják, – mint ami a háztartási gépek esetében már megtörtént – hogy az alacsony energiafogyasztás értékké válik, és ez megjelenik az ingatlanok árában is.



 

 


Kik készíthetik el?


Tanúsítást a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékébe felvett tanúsítók végezhetik.

 


Mennyibe kerül a tanúsítás?


A tanúsítás költsége a tanúsításra fordított munkaidőtől és a tanúsítási feladattól függ, összegét és a további elszámolható költségeket a176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet 10. § szerint kell megállapítani. Az energetikai tanúsítvány készíttetésének költsége magánszemélyek esetében az ingatlan eladásakor elismert költségnek számít, illetve az adóalapot csökkentő tényező.

 


Mi a tanúsítvány elkészítésének a folyamata?


1. Kapcsolatfelvétel


2. Adatfelvétel - Két lehetőség van:

- a Megrendelő biztosítja a szükséges dokumentumokat vagy

- helyszíni felméréssel szükséges meghatározni. Amennyiben nem állnak rendelkezésre hiánytalanul a dokumentumok, abban az esetben egy kollegánk a leegyeztetett időpontban kimegy a helyszínre a szükséges felméréseket elvégezni.


3. Adatfeldolgozás - A kapott dokumentumok, illetve a helyszínen felmért adatokból elvégezzük az Energetikai tanúsítványhoz szükséges számításokat.


4. Tanúsítvány hitelesítés - Amikor elvégeztük a szükséges számításokat, azután elküldjük az Országos Építésügyi Hatóságnak a szükséges adatokat, ezek után kapjuk meg az egységesített megjelenésű, Hitelesített Energetikai Tanúsítványt, mely már tartalmazni fogja a tanúsítvány HET számát.


A hitelesített tanúsítványok a későbbiekben elektronikus úton is elérhető, a www.e-epites.hu/entan webcímen.


Nagyon fontos még, hogy a már feltöltött tanúsítványon a későbbiekben nem lehet változtatni, ezért az adatok pontos felvétele feltétlenül szükséges.



Meddig hatályos az elkészült tanúsítvány?

A tanúsítvány tíz évig hatályos. A tanúsító az általa készített tanúsítványt, valamint az azt alátámasztó dokumentációt (számítást) a megbízónak történő átadástól számított 10 évig megőrzi.

Ha a tanúsítvány hatálya alatt az épületre irányadó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni.

 

2010 © ZoviSolar.hu {all_rights_reserved}